Karácsony

ÁLDOTT

KARÁCSONYI ÜNNEPEKET

és

BOLDOG ÚJ ÉVET

kíván a

Magyar-Osztrák-Bajor Társaság

175 éve

175 éve

SZENT KARÁCSONY NAPJÁN

 1837. december 24-én született Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (Sisi)

A Magyar Szent Korona Országainak királynéja

   Sisi a majdani Erzsébet királyné a bajor Wittelsbach hercegi  család tagjaként élte gyermekkorát Münchenben és Possenhofen-i kastélyukban. Hét testvéréhez hasonlóan Erzsébet is a legtermészetesebb, mai szóval élve polgári életkörülmények között nőtt fel. Kisebb testvérei Elisabeth nővérüket Lisi-nek becézték amit a legkisebbek csak Sisi-nek tudtak kiejteni. Tehát bizonyára mindenki tudja, hogy Erzsébet királynénkat Sisi-nek és nem Sissi-nek, legkevésbé Sissy-nek becézték 2 – 3 éves testvérei. 

   Serdülő korára Erzsébet egy nagyon szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött. Sisi természetétől fogva nagyon jószívű volt és állandóan az igazságosságot kereste. Szülei arra nevelték, hogy segítse a szegényeket és az elesetteket. Soha nem éreztette senkivel arisztokrata származását nem volt benne semmiféle gőg, jól ismerte a környékükön lakó szegények házait és az abban élőket. Könyvből és filmről is jól ismert „kalandos” élete és házasságkötése. Erzsébet „királyné-i” uralkodása kezdetétől különös vonzalmat érzett a magyarok iránt. Rendkívüli tett volt részéről hogy röviddel a szabadságarc leverése után a száz és száz Habsburg börtönben sínylődő forradalmárról és hazafiról levették a „rabigát” és  megszüntették a láncraverést.

   Közreműködésével a magyar 48-as politikai foglyokat hamarabb kiengedték a börtönökből, illetve amnesztiában részesültek. 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezést, majd a budapesti koronázást követően határozottan fellépett a magyarok előnybe részesítése érdekében. Erzsébet vonzalma az egykori 1848-as magyar forradalmárokhoz és a magyar nemzethez igen meghatározó volt. A kiegyezést követően a koronázási ajándékot, - százezer forint értékű aranyat – az uralkodó pár – (a királyné közbenjárására) a magyar forradalom és szabadságharc honvédeinek, özvegyeinek, árváinak és rokkantjainak ajánlotta fel.

   Sisi sokat utazott, így elkerült Madeira szigetére is.  Madeirán megismerkedett és  szoros barátságot kötött egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és húgával, Lilivel. Megtetszett neki nyelvünk és a testvérektől elkezdett magyarul tanulni.  1863-ban elhatározta, hogy komolyan foglalkozik a magyar nyelvvel és nyelvtanárt fogad. Egy év múlva Erzsébet már olyan kísérőnőt keresett, akivel majd magyarul tud beszélgetni. Így került sor Ferenczy Ida kiválasztására. A királyné titka az volt, hogy egy magyarul beszélő melegszívű barátnőre vágyott, aki az igaz magyar Vecseszéki Ferenczy Ida lett. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.  Erzsébet nagyon kedvelte a magyar irodalmat. tökéletesen megtanulta a magyar nyelvet, kedves költője Petőfi Sándor volt.

   Több évtizeden keresztül Sisi-t, Erzsébetet tartották a világ legszebb asszonyának, aki a világ leghíresebb és minden bizonnyal legjobb női lovasa is volt.  A Magyar Szent Korona Országaiban, a Magyar Királyságban Erzsébet királynét rendkívül nagy tisztelet illette. Magyarországon legendává vált.

Gárdonyi Géza

A német egység napja

MÁRIA VALÉRIA

A magyarok királynéja és a magyarok főhercegnője emlékére

MÁRIA VALÉRIA

a

magyarok főhercegnője

A Magyar Szent Korona országainak királynéja, Erzsébet királyné (Sisi) legkisebb gyermekét Mária Valériát a „magyar gyermeket” határozott szándéka szerint Budán „magyar földön” hozta a napvilágra. 

Ezzel a nemes gesztussal fejezte ki háláját az őt rajongva tisztelő magyarok felé. Rövidesen Erzsébet magyar királyné mint egyben bajor hercegnő Mária Valériával a csecsemő magyar hercegnővel Gödöllőre a Grassalkovich kastélyba költöztek. Gödöllőn Sisi „anyai” segítségre szorult ahol a „magyar gyermek” dajkája Juhász Sámuelné, Legéndi Julianna, tejtestvére pedig a dajka kislánya Juhász Lídia, a későbbi Magyar Istvánné lett. 

A királyné, Mária Valériát magyar-nemzeti szellemben nevelte és  neveltette.  A magyar hercegnő sokszor és sokat utazott Sisi-vel együtt Magyarországra. Felnőtt korában Édesanyjához hasonlóan több lírai művet is írt. Mária Valéria Erzsébet királynéval közösen jelentette meg az „Egy ősz délen” című kötetet is. 

Édesanyja szellemiségében az első világháború idején a szegények és elesettek támogatójaként Mária Valéria „az Óperencián túl”-i Enns-hez közeli wallsee-i kastélyukban„Szegénykórház és Öregek Otthona” intézményt is alapított.  

A környék lakói, a helybeliek a magyar főhercegnőt "Wallsee angyalá"-nak becézték. 

Mária Valéria tiszteltére az 1895. szeptember 28-án átadott Esztergom és Párkány között épült hidat a főhercegnőről nevezték el. Ez az elnevezés a „Mária Valéria híd” maradt meg a híd újjáépítése és átadása, 2001. október 11. után is.

Sisi „legkedvesebb” gyermeke Mária Valéria főhercegnő 1924-ben szinte azonos hónapban és napon hunyt el mint a tragikus körülmények között meghalt Édesanyja Erzsébet a magyarok királynéja.

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

A magyarok királynéja és a magyarok főhercegnője emlékére

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach

- S i s i -

1837. december 24.  München  -  1898. szeptember 10. Genf

Sisi a bajor Wittelsbach hercegi  család tagjaként élte gyermekkorát Münchenben és Possenhofenben. Hét testvéréhez hasonlóan Erzsébet is a legtermészetesebb, mai szóval élve polgári életkörülmények között nőtt fel. Serdülő korára Erzsébet bajor királyi hercegnő egy nagyon szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött. Erzsébet természetétől fogva nagyon jószívű volt és állandóan az igazságságot kereste. Szülei a testvéreivel együtt arra nevelték, hogy segítse a szegényeket és az elesetteket. Soha nem éreztette senkivel arisztokrata származását nem volt benne semmiféle gőg, jól ismerte a környékükön lakó szegények házait és az abban élőket. Könyvből és filmről jól ismert „kalandos” házasságkötése Ferenc Józseffel. Erzsébet uralkodása kezdetétől különös vonzalmat érzett a magyarok iránt. Rendkívüli tett volt részéről hogy megszüntették az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ártatlan áldozatainak a börtönökben alkalmazott láncra-verését.

Közreműködésével a magyar 48-as politikai foglyokat hamarabb kiengedték a börtönökből, illetve amnesztiában részesültek. 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezést, majd a budapesti koronázást követően határozottan fellépett a magyarok előnybe részesítése érdekében. Erzsébet vonzalma az egykori 48-as magyar forradalmárokhoz és a magyar nemzethez igen meghatározó volt. A kiegyezést követően a koronázási ajándékot, - százezer forint értékű aranyat - az uralkodó pár (a királyné közbenjárására) az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc honvédeinek, özvegyeinek, árváinak és rokkantjainak ajánlotta fel. Erzsébet nagyon kedvelte a magyar irodalmat. Tökéletesen megtanulta a magyar nyelvet, kedves költője Petőfi Sándor volt. Több évtizeden keresztül Sisi-t, Erzsébetet tartották a világ legszebb asszonyának, aki a világ leghíresebb és minden bizonnyal legjobb női lovasa is volt. 

A Magyar Szent Korona Országaiban, a Magyar Királyságban Erzsébet királynét rendkívül nagy tisztelet illette. Élete sok-sok tragédiáját saját halála zárta le, mikor 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista brutálisan meggyilkolta. 

Bécsben a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra.

A budai Döbrentei térnél lévő szobránál minden évben mécsesek fényével emlékezünk a bajorok szeretett hercegnőjére és a magyarok királynéjára.

„Egyedül akart lenni, észrevétlenül elhagyni a világot, amelyből oly gyakran elmenekült, nyugalmat keresve, szüntelenül a magasabb, tökéletesebb felé törve.

Erzsébet kegyetlen és megdöbbentő halála után kezdődött "újabb" élete.

Magyarországon legendává vált.