175 éve
SZENT KARÁCSONY NAPJÁN
1837. december 24-én született Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (Sisi)
A Magyar Szent Korona
Országainak királynéja
Sisi a majdani Erzsébet királyné a bajor
Wittelsbach hercegi család tagjaként
élte gyermekkorát Münchenben és Possenhofen-i kastélyukban. Hét testvéréhez
hasonlóan Erzsébet is a legtermészetesebb, mai szóval élve polgári
életkörülmények között nőtt fel. Kisebb testvérei Elisabeth nővérüket Lisi-nek
becézték amit a legkisebbek csak Sisi-nek tudtak kiejteni. Tehát bizonyára
mindenki tudja, hogy Erzsébet királynénkat Sisi-nek és nem Sissi-nek,
legkevésbé Sissy-nek becézték 2 – 3 éves testvérei.
Serdülő korára Erzsébet egy nagyon
szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött. Sisi természetétől
fogva nagyon jószívű volt és állandóan az igazságosságot kereste. Szülei arra
nevelték, hogy segítse a szegényeket és az elesetteket. Soha nem éreztette
senkivel arisztokrata származását nem volt benne semmiféle gőg, jól ismerte a
környékükön lakó szegények házait és az abban élőket. Könyvből és filmről is
jól ismert „kalandos” élete és házasságkötése. Erzsébet „királyné-i” uralkodása
kezdetétől különös vonzalmat érzett a magyarok iránt. Rendkívüli tett volt
részéről hogy röviddel a szabadságarc leverése után a száz és száz Habsburg
börtönben sínylődő forradalmárról és hazafiról levették a „rabigát” és megszüntették a láncraverést.
Közreműködésével a magyar 48-as politikai
foglyokat hamarabb kiengedték a börtönökből, illetve amnesztiában részesültek.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezést, majd a budapesti koronázást követően
határozottan fellépett a magyarok előnybe részesítése érdekében. Erzsébet
vonzalma az egykori 1848-as magyar forradalmárokhoz és a magyar nemzethez igen
meghatározó volt. A kiegyezést követően a koronázási ajándékot, - százezer
forint értékű aranyat – az uralkodó pár – (a királyné közbenjárására) a magyar
forradalom és szabadságharc honvédeinek, özvegyeinek, árváinak és rokkantjainak
ajánlotta fel.
Sisi sokat utazott, így elkerült Madeira szigetére is. Madeirán megismerkedett és szoros barátságot kötött egy magyar
testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és húgával, Lilivel. Megtetszett neki
nyelvünk és a testvérektől elkezdett magyarul tanulni. 1863-ban
elhatározta, hogy komolyan foglalkozik a magyar nyelvvel és nyelvtanárt fogad. Egy
év múlva Erzsébet már olyan kísérőnőt keresett, akivel majd magyarul tud
beszélgetni. Így került sor Ferenczy Ida
kiválasztására. A királyné titka az volt, hogy egy magyarul beszélő melegszívű
barátnőre vágyott, aki az igaz magyar Vecseszéki Ferenczy Ida lett. Bizalmas
kapcsolatukat leveleik,
a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is
elárulják. Egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem
barátnőm!” Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a
magyarok királynéjává akart válni. Erzsébet
nagyon kedvelte a magyar irodalmat. tökéletesen megtanulta a magyar nyelvet,
kedves költője Petőfi Sándor volt.
Több évtizeden keresztül Sisi-t, Erzsébetet
tartották a világ legszebb asszonyának, aki a világ leghíresebb és minden
bizonnyal legjobb női lovasa is volt. A
Magyar Szent Korona Országaiban, a Magyar Királyságban Erzsébet királynét
rendkívül nagy tisztelet illette. Magyarországon
legendává vált.